Írta: Csontó Renáta | 2010 május 28

Nálunk, ha valami bekövetkezhet, akkor be is következik, pláne, ha nincs itthon a gazda. Ellés és szénakészítés idején Zoltán nem szívesen szervez távoli oktatást. Most, mivel csak két napról volt szó, bevállalta.

  Viccelődtem is, hogy az idén a szürke kancánk, Mr. csikóján kénytelen leszek gyakorlatban végre is hajtani a bevéső tréningről meglévő elméleti ismereteimet. Már a gyakorlott gazda nyugalmával vártam a szalmaözvegység napjait, mert megszoktam, hogy ilyenkor szöknek meg..., törik le..., dől ki..., sérül meg..., romlik el... Hát most megellett...

Segítőnkkel, „indiánhajú" Zolival szerencsésen kimenekítettük a ménesből az éjszaka, legelőn született csikót és mamáját. Az imprinting nálam kimerült a kicsi minden testrészének simogatásában és patáinak megütögetésében, a javát meghagytam Zoltánnak. A mama és fia egészségesek, és mint a kanca tavalyi csikója, ez is sárga színnel jött a világra. Kíváncsian várjuk, hogy kiszürkül-e, mivel bátyja színe még vércsederesnek tűnik.

Majd tudósítunk a fejleményekről!