Rólunk 
Nekünk írták
Sokat fejlődtünk és elégedett vagyok
| 2010 március 09
A júniusi tanfolyam után rendszeresen foglalkoztam Rénóval, majdnem minden nap. Először nehezen indult a dolog, egyszer önhatalmúlag haza is jött a nyitott pályáról, ami 200 méterre van a karámtól. Nem adtam fel, csináltuk tovább. Annyit el kell, hogy mondjak, hogy pálcát a
játékokhoz már nem használok, zavart. Anélkül is mindent csinálunk, ugyanazokat a formációkat, amit tanultunk, és működik, nagyon finom
nyomásra is már.
Mikor is kezdődött. Nem túl régen, talán 2 és fél éve, amikor az első lovamat megvettem. Nagyon kevéske lovas tudással, de nagy szeretettel és türelemmel telve kezdtük meg lovammal közös utunkat, mely sajnos csupán röpke egy évig tartott, súlyos betegségben pusztult el. Nyirának hívták. Ez alatt a rövid idő alatt - tapasztalt, képzett ló lévén – sok mindenre megtanított, én pedig - amennyire csak csekélyke tudásomból tellett – igyekeztem nem okozni túl sok kellemetlenséget neki lovaglás során. Nagyon szerettem, talán Ő is engem.
